| Ásványnév | Opál |
| Ásványnév angolul | Opal |
| Képlete | SiO2 · nH2O |
| Kristályrendszer | Amorf, vagy lokálisan rendezett szerkezetű |
| Osztály | Oxidok, hidroxidok |
| Megjelenés | Tömött, tömeges, gömbös, cseppköves halmazok, bevonatok, bekérgezések, érkitöltések. Más ásványok után gyakran alkot pszeudomorfózákat. |
| Hasadás | Nincs |
| Törés | Kagylós |
| Keménység | 5,5-6,5 |
| Sűrűség (g/cm3) | 1,99-2,25 |
| Átlátszóság | Átlátszó, áttetsző |
| Szín | Nagyon változatos (színtelen, fehér, sárga, narancssárga, vörös, barna, kék, zöld, fekete stb.) |
| Karc | Fehér |
| Fény | Üveg, gyanta, viasz |
| Előfordulás, képződés | Hidrotermás folyamatok során, szilikátásványok hidrolitos elbomlásakor keletkezik. Felszínközeli biokémiai folyamatok terméke is lehet. Üledékes kovakőzetekben is megtalálható. |
| Megjegyzés | Számos változata létezik, pl. nemesopál (tarka színekben pompázó, opalizáló), tűzopál (tűzpiros színű), viaszopál (viaszsárga), tejopál (tejfehér), faopál (opállal átitatott faanyag), hialit vagy üvegopál (színtelen, üvegszerű, gömbös halmazok), ungvárit vagy kloropál (nontronittal kevert, sárgászöld színű) stb. |
| Gyakoriság | gyakori |